A Kokushikan egyetem után az anyuka mondta nekem, hogy egy hét pihenő. Ez volt az egyetlen dolog amely egy kicsikét kellemetlen volt.(1 hét az egész ottlétem negyede :)) De azért annyira nem volt gáz, főleg, hogy igazán belekóstolhattam a japán kultúrába, sőt még egyszer a Kokushikanra is visszamehettem. Na de ne vágjunk a dolgok elébe. :) Az Egyetem utáni napon a családdal és a család családjával...:) (apuka testvére, apuka testvérének a fia, apuka szülei) elmentem a Tokyohoz közeli Kawaguchi tóhoz, egy gőzfürdős nagyon jó szállodába. Elsétáltunk az autópályáig, és ott kis lépcsőn föl lehet menni egy kis kitérőbe ahol a helyközi buszmegálló van. Ott vettek föl minket kocsival és kb 1 órát kocsikáztunk mire odaértünk. Közben megálltunk a tó mentén fagyizni, csónakázni meg vízibiciklizni. A csónak és a vízibickli külön élmény volt.
A csónak nagyon kicsi volt és iszonyat gyorsan ment, a vízibiciklit meg olyan vadállatmódon hajtottuk, hogy letört a pedálja. Gyorsan ott is hagytuk :).
A szálloda tradícionális japán szálloda volt, vagy legalábbis a szobák.
Mindenki yukatában járt meg kicsi papucsokban(wc-n külön papucs). A kaja nagyon jó volt, sokat ettünk. a gőzfürdő nagyon jó volt, mondjuk majdnem szétégtem a vízben olyan forró volt, de utána kitisztul az ember. Egy napot töltöttünk a szállodában, aztán hazamentünk. Ezek után egy-két nap teljes csönd, semmmi még a házból sem nagyon mentünk ki, úgyhogy az időt japán tanulásra használtam.
Abban az időszakban japánban van egy ünnepség amit macurinak hívnak és mindenki tűzijátékozik. Vannak természetesen nagy tűzijátékok is. Ez a hanabi taikai. Atsushival és két haverjával elmentünk a városba kajálni és tűzijátékozni. Mivel csak egy bicaj volt ezért futnom kellett mellette.
Többször is mondta, hogy cseréljünk, de nem olyan családból származok én :D. Kb hajnali 1-ig bolyongtunk a városban, és amikor hazamentünk a mama mondta, hog másnap korán kelés, mert Babossal beszélt és nála tölthetek 2- vagy 3 napot.
Másnap pakolás, indulás Nagayamába. Babos várt minket aztán elmentünk enni egy McDonald's ba. A Mama ezek után hazament, én meg Baboshoz a lakásába.
Az a jó, hogy van egy használt cuccokat áruló üzletrendszer(Book off) és van ingyen buszjárata. Az a busz pedig történetesen Babos lakása közelében áll meg így ingyen lehet ingázni a lakás és az állomás között. A Book off bolt főként használt könyveket árul, de vannnak kendós cuccok is nagyon jó állapotban, így vettem egy ment és egy tarét 10000 forintért. (Jó ár nem?).
Elmentünk Tokyo (egyik:)) nagy belvárosi forgatagába amit Shibuyának hívnak. Külön élmény volt egy bolt amit Shobudou-nak hívnak és japánban mindenki arra a boltra esküszik. Ott vettem pár apróságot.
Az első este sikerült bemenni a Kokushikan termébe, ahol ketten edzettünk(már szünet volt). Az a fíling ami ott van az nagyon jó, sajnos így nem lehet elmondani, de mindenkinek kívánom, hogy egyszer jusson el oda.
Másnap délelőtt elmentünk egy helyre amit Hello Kitti's town-nak neveznek.(ebből szerintem mindenki tud következtetni:)). Ott van egy batárnagy kastélyszerű rózsszín épület amiben csak hallo Kittit lehet kapni(ja meg barátait:)). Maga az épület kb akkora Mint a Szeged Plaza.
Este megint elmentünk Shibuyába. Ott van világ legforgalmasabb gyalogosátkelőhelye, ami nem gyönge. A nap minden szakában kb 500 ember özönlik át egy zöld lámpánál :).
Találkoztunk egy birkózó sráccal aki szintén a Kokun van a TF-ről 1 évig.
Vele meg pár haverjával még elmentünk egy ivós helyre, ahol a wc-ben külön hányózsák volt kitéve.:) Másnap visszamentem Hachiojiba. Babos is jött mert még akkor nem ismertem ki annyira a város közlekedését, de a végére egész belejöttem. A mama jött ki az állomásra, beszélt egy kicsit Babossal, aztán hazamentünk.
Az elkövetkező két hétben már csak edzés volt(nagy örömömre) és még sikerült megismernem pár helyet.
Folyt. köv.