Először is szeretném megköszönni Abe mesternek, hogy nagyon sokat segített ennek az útnak a megvalósulása érdekben.

Nagyon szerettem volna újból elmenni Japánba, mert úgy érzem, hogy az ottani erősebb középiskolákban való edzés, és versenygyakorlások fejleszthetik most igazán a kendómat.

Idén is azokkal az iskolásokkal(Ikubunkan) edzettem együtt akiknek a tanára Abe mester barátja, Kitaguchi sensei.

Július 21-én indultam, és megint megszenvedte az utazást a gyomrom, mivel rettenetesen kevés kaját adnak a gépeken. Végülis ez legyen a legnagyobb probléma. Japán idő szerint másnap 1 óra körül érkeztem meg. Nagyon felemelő érzés volt újra az ottani levegőt szívni és az ottani dolgokkal találozni.

Az első nap pihenő volt. Az időkülönbség nem okozott problémát. Másnap elmentünk egy egyetemi edzésre, és ott találkoztam először a tavalyi ismerősökkel. Furcsa volt egy év után újra látni őket kendózni, és beszélni velük.

Aznap este a mesterrel és a feleségével elmentünk egy olyan étterembe, ahol magunknak lehet megsütni a húst. Az az egyik kedvenc kajám, viszont furcsa volt amikor előételnek nyers pacalt kellett ennem, de nem volt olyan rettenetes. Az egyik képen látni is lehet.

Miután hazamentünk hamar lefeküdtem, mert másnap repültünk a Haneda reptérről kyushui Fukuoka városba a Gyokuryuki nevű össz. Japán középiskolás bajnokságra.

Folyt.köv.