A kendó ma ismert formája körülbelül kétszáz évvel ezelõtt alakult ki. Akkor alakították ki a sinai nevû bambuszkardot, amellyel lehetõvé vált az õsi harci kardforgatás biztonságos és szabad gyakorlása.

A 16. században, mikor Japánban egymást érték az egész nemzetet érintõ polgárháborúk, a kardforgatás technikájának tanulmányozása létfontosságúvá vált. a harcosokat arra nevelték, hogy kardjukat a karjuk meghosszabbított részének tekintsék. Egyre gyakrabban használtak fakardokat, hogy ezekkel tanulmányozzák és gyakorolják a kardforgatás mûvészetét. a kard kezelésére végül alapgyakorlatokat dolgoztak ki, melyeket katáknak neveztek el, és amelyek a kendó alapvetõ mozgásformái. A háborús körülmények között sok kiváló vívó akadt, akik olyan egyéni harcmodort alakítottak ki, hogy iskola teremtõknek nevezhetjük õket. számuk 600 fõre tehetõ a történelemben. A háborús idõkben közvetlenül céljuk természetesen az ellenfelük megölése volt. a busi harcosokat arra tanították, hogy azonnali közvetlen halált okozva, felesleges szenvedés nélkül pusztítsák el áldozataikat. Ez a kardvívás etikettjéhez tartozott. A katák elsajátítása továbbra is a legfontosabb feladat a kendóban. a katák puszta kombinációja azonban nem elegendõ mindazoknak a technikáknak az elsajátításához, melyek kardvívás során elõforduló helyzetekben szükségesek. Így a szabadgyakorlatok elõsegítették a sinai (bambuszkard) és a védõfelszerelés kialakulását és fejlõdését. Napjainkban a kendózók elsõsorban bambuszkarddal edzenek, a katákat pedig igazi vagy fakarddal tanulják.

Kendómérkõzések

A kendõ arra készít fel, hogy megfigyeljük, lássuk a körülöttünk zajló eseményeket, azonnal reagáljunk rájuk és villámgyorsan hozzunk döntéseket. A kendómérkõzéseken szemmel tartjuk ellenfelünket, gyorsan reagálunk mozdulataira és a gondolatnál sebesebben megragadjuk az alkalmat, ha támadási lehetõség kínálkozik. A lelki szemek hosszú és kemény gyakorlása után nyílnak csak föl, mint a mértékletesség ezen módon való gyakorlásakor. a kendómérkõzések néhány elemét mutatjuk be az alábbiakban, hogy érzékeltessük filozófiai mélységüket és megvilágítsuk a busi harcosok hagyományos gondolkodásmódját.

Testtartások

Bármilyen testtartást vegyünk is fel az ellenféllel szemben, nem ér semmit, ha nincs mögötte elszánt akarat. a kendómérkõzés kimenetelét fõként a küzdõ felek szellemi képességeinek különbsége szabja meg.

"Kiai"

A kiaival való telítettség a kendóban azt jelenti, hogy a fejünk búbjától a lábujjunk hegyéig tele vagyunk küzdelemmel. Ez nem a hasizom megfeszítését jelenti, hanem azt, hogy az erõt természetes módon a hasizom tájékán kell összpontosítani. Nem elég, ha amúgy tessék-lássék módon rákiáltunk az ellenfélre, hanem tökéletes összhangba kell hoznunk az elménket és minden erõnket.

Elmélet és gyakorlat

A kendóban bármilyen elmélet csekély értékû lehet, ha nem kapcsolódik szorosan a kardforgatás mûvészetéhez. Bár fontos, hogy a kendó elmélet részleteivel tisztában legyünk, még lényegesebb a kendó fortélyainak tökéletes elsajátítása, hogy a küzdelemben gyõzedelmeskedjünk.

"MA-AI" távolság és idõzítés

A ma-ai kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy két dolog közötti távolság. a kendóban (1) távolságot és (2) idõzítést jelent. (1) Minden kendó játékosnak megvan a maga kedvelt ma-aija, azaz az ellenféltõl való kedvelt támadó vagy védekezõ távolsága. A ma-ai elõnye az, hogy az ellenfelet a számunkra elõnyös távolságban tartjuk, míg õt a sajátján kívül rekesztjük. A kendó tanítása szerint mi magunk legyünk messze az ellenféltõl, de õ legyen hozzánk közel. (2) Ugyanezt az elméletet alkalmazzuk a kendó akciók idõzítésekor. A kendóban az idõzítés fogalmára a ma-ai helyett gyakrabban alkalmazzák a ma kifejezést. Ez a felkészületlen vagy óvatlan ellenfél megtámadását jelenti. Vagy azt, hogy kihasználjuk a koncentráció pillanatnyi lazulását, ha az ellenfél elárulja magát. A ma azt jelenti, hogy mind a magunk, mind az ellenfél idõzítésbeli hiányosságait keressük, hogy akcióba léphessünk. Egy régi kendós mondás szerint az ellenfél megkarcolhatja bõrünket, de nekünk fel kell használnunk ezt az alkalmat arra, hogy széthasítsuk.

Támadás és védekezés

A testi és szellemi reakciók tökéletes harmóniája és összehangolása a kendóban csak nagyon kemény edzés által érhetõ el. Minden támadó mozgást úgy kell végrehajtani, hogy közben fenntartjuk az azonnali védekezésre való váltás lehetõségét és a védekezõ testtartásban is készen kell állni arra, hogy egy szempillantás alatt támadhassunk. Valójában a másodperc tört része alatt kell döntenünk, hogy elõre törünk-e vagy visszahúzódunk. A titkos tanítás szerint az ellenfelet egy szikravillanásnyi idõ alatt kell megtámadni. Sok ehhez hasonló bölcs és titkos tanítása van még a kendónak, mely az élet egyéb területein is alkalmazható alapelveket ragad meg. A "tiszta tükör - sima víz" kifejezés az elme egy olyan állapotára utal, amikor a legkisebb mozdulat vagy esemény sem kerüli el a figyelmet. A "víz és hold" kifejezést arra a kendó gyakorlással elért fejlettségi szintre alkalmazzák, amikor az elme és test tökéletes és természetes harmóniába kerül. Ezek és más kendós mondások gyakran használtak az életmód leírására vagy irányítására.

Felkészületlenség

Kendó küzdelemben a kezdõk gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy óvatlanok gondolatban, testtartásban vagy mozgás közben. A kendó gyakorlásának nagyon fontos része, hogy soha ne legyünk szellemileg felkészületlenek mérkõzés közben, bármilyen körülmények közé kerüljünk is. A testtartásban vagy az akcióban megnyilvánuló vigyázatlanság az edzés elégtelen voltára utal. Ugyancsak a gyakorlás hiányos voltára vezethetõ vissza a megfelelõ szellemi éberség hiánya.

Folyamatos készenlét

A kitervelt csapás gyakran eredménytelen marad és ez azonnali további cselekvést igényel. A kendómérkõzés támadó és védekezõ akciók sorozata, amely megszakítás nélküli koncentrációt kíván. Ez nem jelenti azt, hogy csak félgõzzel támadunk, az erõnket tartalékolva. Éppen ellenkezõleg, valamennyi támadást teljes erõbõl kell kezdeményezni, újra és újra. A kendõ valójában az elme folyamatos edzése, amit szavakban aligha lehet megtanulni. a kendó filozófiája csak a test közvetítése által érthetõ meg. Életünk végéig tartó képzés, mely gyakran csak hetven-nyolcvan éves korban ér véget, amint ezt napjainkban sok példa tanúsítja.

A verseny és a bíráskodás az International Kendo Federation és Japan Kendo Federation szabályzata szerint történik.